Kedvcsináló

Spoileres kibeszélő

Lássuk mi olyan káros a gyerekekre, hogy 12 milliós büntetés jár(na) érte, ha fóliázatlanul kerül a polcra.

Először is tisztázzuk: Alice Oseman műve nem regény, hanem képregény.

"Hagyományostól eltérő"

Charlie-ról nagyjából egy éve terjedt el a suliban, hogy meleg. Hónapokig zaklatták, undorítónak nevezték. Most már nem zaklatják, de azért még mindig furák a dolgok. Rajta kívül nincs meleg diák az iskolában, legalábbis hivatalosan.

Mikor Charlie új padtársat kap Nick személyében, először megrémül, a fiú pont olyan, mint azok akik zaklatták. De Nick jófej. És kedves. És úgy tűnik, tényleg barátkozni akar vele. Még arra is ráveszi, hogy rögbizni kezdjen. Ahogy a két fiú egyre több időt tölt együtt, Charlie szerelmes lesz. Pedig tudja, hogy ez hiba, ha belezúg egy heteró srácba, abból ő nem jöhet ki jól.

Nickben eddig fel se merült, hogy ne a lányokat kedvelné. De furcsamód egyre inkább vonzódik Charlie-hoz. Nick megrémül az érzéseitől, még maga előtt sem meri felvállalni őket, nemhogy más előtt. Egy valami biztos, Charlie szereti őt, és ő szereti Charlie-t. Járni kezdenek, Nick pedig továbbra is próbálja megérteni melyik csoporthoz tartozhat. Végül biszexuáliskén identifikálja önmagát.

Kapcsolatuk első néhány hónapjában titokban tartják szerelmüket, Nick még nincs kész rá, hogy felvállalja magát mások előtt, és Charlie tiszteletben tartja döntését. A coming out kérdése meghatározza az első köteteket. A könyv egyértelművé teszi, senkinek nincs joga rákényszeríteni, hogy színt vallj, ha te még nem állsz rá készen. Pont azért, mert nem feltétlenül könnyíti meg az életed, ha felhagysz a titkolózással. Charlie családjának nincs gondja a fiú irányultságával, és mikor Nick beavatja, az ő anyukája is elfogadja a helyzetet. A bátyja viszont kigúnyolja, kegyetlen dolgokat mond. Charlie-t komolyan zaklatták az iskolában, miután elterjedt róla, hogy meleg, Nick emiatt sem meri sokáig felvállalni magát, még akkor sem, mikor a barátai már rég sejtik, hogy mi a helyzet.

Ha van, ami zavaró a képregényben, az az, hogy egy ponton úgy érzed, már szinte mindenki az LMBTQ közösség tagja. Van transz szereplő, leszbikus baráti pár, és két férfi tanár is összejön. Úgy érzem, Alice Oseman célja nem csak a történetmesélés volt, hanem tanítani is akarja az olvasókat. A két tanár szerelme kapcsán, például rámutat, hogy az, hogy ki mikor fedezi fel az identitását, az egyáltalán nem korhoz kötött. Van, aki egész kiskorától tudja, van, aki nagykamaszként döbben rá, de az is előfordul, hogy valaki csak fiatal felnőtként ismer rá önmagára.

Homofóbia

Abban a percben, hogy Charlie felvállalta magát, sokak szemében kívülálló lett. Bár a zaklatások pár hónap alatt alábbhagynak, örök nyomot hagynak. Nick barátai is kétkedve fogadják, mikor rögbizni kezd, nehezükre esik elfogadni, hogy attól, hogy valaki meleg, még lehet sportoló. A többségük idővel megkedveli őt, és mikor sejteni kezdik, hogy lehet valami közte és Nick között, igyekeznek kedvesek lenni.

Kivétel Henry, aki állandó bunkó beszólásaival és gúnyolódásával annyira kihúzza a gyufát, hogy ő és Nick végül összeverekednek. Később Henry bocsánatot kér, azzal védekezik, hogy az ő családjában mindig így beszélnek a melegekről. Charlie nem fogadja el a bocsánatkérést. Nem hajlandó úgy tenni, mintha két szó semmissé tenné a korábban történteket. Bár úgy gondolom, értékelendő, ha valaki felismeri, hogy az otthonról hozott minta nem helyes, valóban nem várhatja, hogy egy bocsi után úgy tegyenek mintha mi sem történt volna.

A képregény azt is jelzi, hogy nem minden országban élhetnek olyan biztonságban a homoszexuális és transznemű emberek, mint Angliában.

Ennyit az LMBTQ témakörről, lássuk mi másról szól még a Heatstopper!

Rossz kapcsolat, jó kapcsolat

A Heartstopper sorra vesz néhány olyan, egyáltalán nem nemi identitás specifikus kérdést, ami együtt jár az első szerelmekkel. Honnan tudjam, hogy tetszem neki, vagy csak egy közvetlen barát? Látjuk az első összeveszést, látjuk milyen először kimondani: szeretlek.

A történet elején úgy tűnik, Charlie az egyetlen homoszexuális diák a suliban. Pedig nem fehér holló, Bennel rendszeresen csókolóznak eldugott helyeken. Ez a "kapcsolat" azonban nem kiegyensúlyozott, kizárólag az egyik fél igényeit szolgálja. Mikor Charlie rádöbben, hogy csak kihasználják, megszakítja a kapcsolatot Bennel, szinte ghostingol. Ez nem éppen helyes, de tény, hogy mikor később elmondja Bennek, miért nem akar vele többet találkozni, a fiú nem fogadja el a döntését, erőszakossá válik.

Kapcsolata Nickel egészen más. Bár eleinte vele is titokban találkozgatnak, ezek jóval többről szólnak, mint hogy suttyomban smárolnak. Más, ha valaki időt kér, míg összeszedi magát, és más, ha a párod rejteget, és nem izgatja milyen érzés ez neked. Nick és Charlie védelmezik egymást, törődnek a másikkal. Mindkettőnek megvan a maga baja és idővel megtanulják, hogy ezt nem kell szégyellniük egymás előtt, a kapcsolat lényege pont az, hogy támaszt nyújtsanak egymásnak.

Márpedig gondok bőven vannak.

Étkezési zavar és önsértés

Amikor Charlie először felvállalta magát, az iskolatársai kegyetlenül bántak vele. Undorítónak nevezték, és idővel a fiú maga is elhitte, hogy az. Ez volt az az időszak, amikor vagdosni kezdte magát, és ez volt az az időszak, amikor egy másik komoly betegség, az anorexia elkezdett kialakulni nála.

Az étkezési zavarral foglalkozó szál a történet egyik legnagyobb erőssége, bevallom engem sokkal jobban megfogott, mint a szexuális másság témaköre, pedig azt is nagyon jól kezeli az alkotó. Nagyon tetszik, hogy ellentétben azzal, amit a legtöbben hisznek, az anorexia nem arról szól, hogy valaki vékony akar lenni, mert a média azt sugallja, legyen vékony. Ennél ez egy sokkal összetettebb betegség, és nem, sokak elképzelésével szemben, nem is csak a lányok problémája.

A gondok akkoriban kezdődtek, amikor Charliet-t zaklatták, és később is a stressz váltja ki. "Az evés… Mintha az egyetlen dolog lenne az életemben, amiről én döntök." - mondja. Amikor kicsúszik a lába alól a talaj, úgy érzi ezen a fronton visszanyerheti a kontrolt.

Nick az, aki észreveszi, hogy valami nincs rendben. Nem a kilóit vizslatja, azt veszi észre, hogy a barátja szinte alig eszik, mások előtt táplálkozni pedig kifejezetten nehezére esik. Nick egyre jobban aggódik. A könyv nagyon helyesen rámutat, hogy a szeretet önmagában nem elég, Nick nem tudja meggyógyítani kedvesét, szakember segítségét kell kérni. A képregény kitér rá, hogyan hozzuk szóba egy étkezési zavarosnak, ha mi úgy látjuk baj van, és segítséget kellene kérni, de azt is látjuk, hogy elmondani a gondjainkat a szüleinknek, majdnem olyan nehéz, mint bevallani, hogy melegek vagyunk.

Alice Oseman végigveszi azt a hosszú folyamatot, ami a felismerést követi. A háziorvost, a hosszú várólistát az étkezési zavaros központba, hogy Charlie egyre rosszabbul van a várakozási idő alatt, míg végül kórházba kerül. Nem kötelezik, hogy ott maradjon, de tanácsolják, és beleegyezik. Az elkövetkezendő hónapokban Charlie-nak csak saját magával kell foglalkoznia, és ez segít. A kórházi időtöltés nem tesz mindent varázsütésre helyre, de pályára állítja, és segít Charlie-nak elindulni azon az úton, ami ha nem is teljes gyógyulással végződik, de felszínen tartja. Tetszik a Heartstopperben, hogy Alice Oseman azt is megmutatja, hogy éli meg ezt az időszakot az aggódó hozzátartozó.

Nem csak az étkezési zavarral kapcsolatban, de általánosságban is rámutat a könyv, hogy attól, hogy szerelmesek vagytok, még nem szabad kizárni a világ többi részét. A teljes élethez, különösen, ha baj van, szükség van a többiekre: szülőkre, testvérekre, barátokra, tanárokra, és ha kell szakemberekre.

Szexualitás a Fülig beléd zúgtamban

A testi vonzalom folyamatosan jelen van a történetben, rögtön az első oldaltól kezdve. Az első kötetben, mikor Charlie még nem tudja, hogy Nick számára ő nem csak egy barát, minden alkalom figyelmet kap, ha megérinti őt, legyen az egy vállveregetés, hülyülés, vagy a sporttal együtt járó érintés.

Később oldalakat tölt meg, hogy a két fiú csókolózik, ennél több azonban nem történik. Kifejezetten tetszik a könyvben, hogy rámutat, teljesen rendben van, ha több hónap járás után azt mondod, te még nem állsz készen a szexre.

Az alkohol fogyasztás egészen lényegtelenül jelenik meg a történetben, egy bulin mindketten megkóstolják, de undorítónak találják, majd látjuk, hogy a lány, aki sokat ivott, rosszul van. Nem meghatározó, de érdekes téma Nick elérhetetlen apja is.

Alice Oseman képregénye néhol nyálas, de összességében egészen komoly témákat megvitató mű. A Heartstoppernek egyértelműen nem csak az LMBTQ közösség tagjainak van mondani valója. A jelenleg érvényes magyar törvények szerint 18 éven felülieknek ajánlható, ha nem lenne ez a törvény, én tizennégy éves kortól ajánlanám.

Fontos megjegyezni, hogy az első kötet nem teljes sztori, ha valakinek csak az kerül a kezébe hiányérzete lesz. A kötetek szorosan összefüggnek, annyira, hogy még az oldalszámozás is folytatólagos. Mivel képregényről beszélünk, a könyvek viszonylag gyorsan ledarálhatóak. Eddig négy kötet jelent meg magyarul, ezek már kiadnak egy kerek történetet. Angolul már megjelent az ötödik kötet, és a hírek szerint egy hatodik is várható.

"[…] én se úgy keltem fel egy reggel, hogy NI CSAK, asszem meleg vagyok!"

Alice Oseman: Heartstopper – Fülig beléd zúgtam 2. – Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2022

További infó: https://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/alice-oseman-szivdobbanas-szivdobbanas-1-10640/