Szandra a harmadikosok hétköznapjait éli. Betegség, suli, játszótér. Mikor azonban az iskola környezetvédelmi versenyt hirdet, az őszi félév sokkal izgalmasabbá válik, mint azt bárki hitte volna. Sikerül megnyerni a versenyt? Kiderül, mi baja Jucinak, aki egyre undokabb?
Szentesi Szandra harmadik osztályos. Budán él a szüleivel és a nővérével, aki "már kezd tinisedni". Szeret suliba járni, szereti a barátnőit.
Az őszi félévre az iskola környezetvédelmi versenyt hirdet. Az osztályok választhatnak, hogy melyik témakört dolgozzák fel, a 3.b a vizet választja. Az iskola jó feladatokat talál ki a gyerekeknek: plakátot és logót terveznek, pohárkoncertet tartanak, a témához kapcsolódó verseket, filmeket, közmondásokat gyűjtenek.
Környezetvédelmi szempontból abszolút nevelőhatású a könyv, Balázsy Panna alaposan a fejünkbe vési, hogy a víz érték, amire vigyázni kell. Szandrát magával ragadja a téma, talán kicsit túlságosan is (egy ponton például elkezdi azzal zaklatni a pincért, hogy elzárják-e a csapot és spórolnak-e a vízzel).
Másodikban Szandra, Lujzi és Juci jó barátnők voltak, de mire eljött az ősz, Juci egészen fura lett. Mindenkivel undok, erőszakos. A kicsikkel gonoszkodik a játszó téren, Szandra haját meghúzza, utána mégis ő sír. A tanároknak visszabeszél, mégsincs következménye a dolognak. Viki néni nem tesz semmit, sőt, párszor még őket szidja össze, mikor felháborodnak, hogy Juci bármit megtehet.
Idővel kiderül, hogy Juci azért ilyen morcos, mert válnak a szülei. Ezután a gyerekek is megértőbbek, és némi kedvességtől Juci is helyre billen.
Minden reggel, mikor iskolába megy, Szandra lát két férfit, akik egy kartonpapíron ücsörögnek a bolt mellett. Anyukája elmagyarázza, hogy nekik nincs otthonuk, nincs hová hazamenjenek. Elmeséli, hogy az egyikük vízvezeték szerelő volt, akit nagyon kedveltek a környéken, és még most is gyakran hívnak, ha gond van.
Szandra kilóg a suliból, hogy almát vigyen nekik, és később, mikor nem sokkal az eredményhirdetés előtt a fiúk megpróbálják lehúzni a wc-n a dolgozatfüzeteket és elárasztják a mosdót, újra kiszökik, hogy a segítségüket kérje.
Balázsy Panna szépen rámutat, hogy attól, hogy valaki az utcán él, még lehet értékes ember. Az más kérdés, hogy én szülőként és tanárként is igen rossz néven venném, ha a gyerek kilógna a suliból két, csak látásból ismert férfihoz.
Összességében kissé visszás számomra ez a történet. Tetszik, amit a környezettudatossággal vagy a hajléktalansággal kapcsolatban tanít. Juci története már egy fokkal bonyolultabb kérdés, egyfelől rámutat, hogy ha valaki kifordul önmagából, érdemes megtudni az okát elfordulás helyett, hogy néha az emberek csak azért gonoszkodnak egymással, mert rosszul érzik magukat és hogy kedvességgel sok sebet be lehet gyógyítani. Másfelől nem tetszik, hogy Viki néni csak tűri a kislány viselkedését. Rendben van, hogy megértő, de nem biztos, hogy jó mindent ráhagyni a gyerekre, csak mert gondok vannak otthon. Lehet, ha Szandra elejt egy mondatot arról, hogy Viki néni nagyot beszélgetett Jucival, jobban tetszett volna ez a szál.
Kissé zavaró volt számomra az, a magyar viszonyokban nem feltétlen általános jómód is, ami természetes a könyvben. Valljuk be, nem valószerű, hogy egy iskolai verseny nyereménye egy négynapos eplényi síelés az egész osztálynak. Az meg végkép nem, hogy mikor az iskola vezetősége nem tud dönteni, hogy ki legyen a győztes, holt versenyt hirdetnek, mert az egyik szülő vállalja a másik osztály költségeit.
Szintén kissé elrugaszkodott Juci filmbe illő szülinapi bulija, amin egy hatalmas felfújható csúszda mellett csokiszökőkút, három emeletes torta és bohóc is van, meg egy "fiatal férfi, aki hosszú asztal mögött állva bármilyen alkoholmentes koktélt elkészített". Tény, hogy Szandra megjegyzi, a buli talán csak a válás miatt ilyen nagyszabású, de valljuk be, a legtöbb gyerek nem ezt tapasztalja válás után.
Talán én vagyok régi módi, de számomra az is furcsa volt, hogy nyolc-kilenc éves kislányok kisminkelve mennek színházba, buliba.
Szülők számára érdekes lehet még az a félmondat is, amiben a főszereplő kislány megjegyzi, azt hiszi, nem létezik a Mikulás. Az Anyuka azzal üti le, hogy "Ha hiszünk benne, létezik". Nem rugóznak sokat a kérdésen, de tény, hogy abban a hét év körüli olvasóközönségben, amit a könyv megcéloz, még sokan hisznek, vagy hinni akarnak.
A Csuromvíz a Szandra és a 3.b című sorozat első kötete, tipikus kezdő olvasóknak való történet. A könyvet Rippl Renáta kedves illusztrációi díszítik.
Nem igazság, hogy csak két nap marad a pihenésre minden héten. Legalább háromra, vagy esetleg négyre lenne szükség."
Balázsy Panna: Csuromvíz – Manó Könyvek, Bp., 2015
Korosztály: 7+
Humor: 6/10
Hétköznapok: 10/10
Barátság: 7/10
Nekem hogy tetszett: 6/10
Környezetvédelem
Barátság
Válás
Iskola
Verseny
Simi alig várja, hogy végre ő is iskolába járhasson, és megtanuljon írni és olvasni. Csakhogy az iskola nem olyan, amilyennek képzelte, a betűk pedig nem éppen barátságosak. Erre dőlnek, arra dőlnek, elfordulnak, vagy épp helyet cserélnek, Simi pedig sehogy sem boldogul az olvasással.
Fanni, Nelli és Jázmin jó barátnők. Egy nap gyönyörű dobozra bukkannak, ennek hála pedig megismerik Trixit, a tündérmanót, valamint a Titkos Királyság uralkodóját, Vidám királyt. A királynak segítségre van szüksége nővére, Keserű királynő ellen, így a lányok útra kelnek a varázslatok földjére, a Titkos Királyságba.
Milyen egy jó gyerek focicsapat? Olyan, ami mindig nyer? Amiből utánpótlást válogatnak a nagy klubok? Vagy valami másra van szükség? Gaston Champignon-nak, az egykori focistának nem tetszik, amit a gyerekek meccsén lát, így úgy dönt, saját csapatot alapít. De vajon lehet esélye egy szedett-vedett, frissen verbuválódott társaságnak a "profi"...
