Nyár van. Hőség. Most érettségiztél, és úgy volt, hogy a nyárimunkát a Balatonon fogod végezni. Ehelyett pereceket árulhatsz a Gödöllői Állatparkban. Jobbat el se tudsz képzelni, nem igaz?
Zoé introvertált lány, nehezére esik az ismerkedés, a beilleszkedés. Befejezte a középiskolát, pszichológia szakra felvételizik, mert az biztos jövő, amivel el lehet helyezkedni és jól fizet. A munkával töltött negyven nap alatt Zoé nem csak barátokat szerez, de önmagát is jobban megismeri, míg reggelente jóképű utastársával szemezget.
Leiner Laura regénye nem a fordulatos cselekményéről lesz híres. Negyven munkanap eseményeit olvashatjuk július elejétől augusztus végéig. Negyven hétköznap, ami azonban Zoé életében meghatározó lesz. Nincsenek nagy események, nem üt be a villám, pont ellenkezőleg, szép komótosan alakulgatnak a dolgok, mígnem rá kell döbbennünk, hogy amíg nem történt semmi, nagyon is fontos változások álltak be.
Bár a regény keretét a diákmunka adja, maga a munka világa kevésbé jelentős. Ennél egy fokkal nagyobb hangsúlyt kap az, milyen nehézkes introvertáltként beilleszkedni egy közösségbe, a két fő téma azonban egyértelműen a szerelem és önmagunk keresése.
Melyik kamaszlánnyal nem fordult még elő, hogy kiszúrt magának egy szívtiprót a buszon, a metrón vagy épp a HÉV-en? Zoé utazásait is színesíti egy ilyen alak, különösen miután a fiú is észreveszi őt. Egész nyáron kerülgetik egymást, ami bevallom, egy idő után már kezd bosszantó lenni, hiszen több alkalom is volt, amikor összeismerkedhettek volna. Mikor végre számot cserélnek, a körülmények nem ideálisak, a dolog sehogy se alakul, megragad a "nézegessük egymás Instáját" szinten. "Vannak történetek, amik azelőtt véget érnek, hogy igazából elkezdődtek volna." – mondja Zoé, és igaza is van. Leiner határozottan rámutat, hogy (a legtöbb lányregény példájával ellentétben) az, hogy a másik jól néz ki, és te első látásra belezúgtál, az nem feltétlen elég egy kapcsolathoz.
Különösen, mert míg Zoé a HÉV-es fiúra vár, ott van mellette Szakó, az állatkerti túrák vezetője. Hamar barátok lesznek, hasonló a humoruk, hasonló a világnézetük. Ő az, akivel megbeszélheti a problémáit, ő az, aki inspirálja. A regény végére Szakó barátból lelki társ lesz. Ez nem meglátlak és megszeretlek történet, hanem a sokkal komolyabb, megismerlek, és rádöbbenek, hogy beléd szerettem mese.
De miközben Zoéra rátalál a szerelem, önmagát is meg kell keresnie. Saját bevallása szerint ő semmiben nem tehetséges, nem kiemelkedő, nem is rosszabb az átlagnál. Nincsenek nagy álmai, nincs imádott hobbija. Tetszik a regényben, hogy Leiner rámutat, nincs ezzel semmi baj. Nem kell mindenkinek zseniálisnak lennie valamiben. Nem mindenki tudja kicsi korától kezdve, mi lesz, ha nagy lesz, rendben van, ha a pályaválasztásnál nem egy álom után rohansz, hanem átgondolod a dolgokat és tudatos, racionális döntést hozol.
A pályaválasztás kérdése az egyik legbonyolultabb dilemma, ami egy nagykamaszt érint. Lényegében úgy kell kiválasztaniuk egy szakmát, hogy nem ismerik a lehetőségeket. Nem látják mélyebben az adott pályát, ha nincs a családban valaki, aki az adott munkakörben dolgozik, csak felszínes információk alapján hozzák meg a döntést. Nem meglepő, hogy gyakran még mindig a "milyen tantárgyból vagyok jó" a döntés alapja, ami sokszor félre visz. Ráadásul önmagunk keresése nem csak a pályaválasztás miatt fontos, szükségünk van rá, hogy valamiért lelkesedhessünk, hogy valami legyen a bakancslistánkon. Leinernek sikerül úgy rámutatnia erre, hogy közben nem stresszeli azokat az olvasókat, akiknek nincs ilyesmi.
Leiner Laura persze nem hazudtolja meg magát. Szokás szerint megkapjuk a nevelést (ezúttal főként a "hogyan ne legyünk tróger vásárlók/látogatók" témában) és természetesen nem marad el a "Leiner Laura megmondja az élet nagy igazságát" momentum sem. Ennek megfelelően a könyv hozza a többi Leiner Laura könyv stílusát. A szokásosnál egy fokkal nehezebben indul, és nem ártott volna alaposan meghúzni a szöveget. A 40 nyári nap nem tette volna híressé Leinert, de azért el lehet tölteni vele az időt.
Mindig nagy dilemma, hány éves kortól ajánljak egy Leiner Laura könyvet, mert a regényei valójában jóval idősebbeknek szólnak, mint hogy a gyerekek elkezdik olvasni őket. Témáját tekintve a 40 nyári nap célcsoportja a középiskolás korosztály, de semmi olyasmi nem történik benne, amit ne olvashatna egy ötödik-hatodik osztályos.
Az élet nem mindig olyan, mint egy vicces Netflix-sorozat vagy egy drámai HBO-széria. Van, hogy olyan, amiből inkább nem készítenek filmet. És nem azért, mert rossz. Abból még ki lehet hozni valamit. Hanem mert semmilyen."
Leiner Laura: 40 nyári nap: Bp., Carta Teen, 2023
Korosztály: 12+
Humor: 7/10
Romantika: 7/10
Nekem hogy tetszett: 6/10
Szerelem
Személyiség
Útkeresés
Pályaválasztás
Munka
A fejléckép forrása: https://www.needpix.com/photo/1424590/
Édesanyja halála óta Hanna teljesen bezárkózott. Csodás jegyei mélyrepülésbe kezdtek, régi hobbijait megveti. Nem érdekli semmi más, csak az apja egészsége és az idejét sem akarja senki mással tölteni, csak vele. Így hát, mikor a tizenegyedikes biziosztás után az igazgatója felveti, hogy három társával induljon el egy teljesen ismeretlen, két hetes...
Nyár van. Hőség. Most érettségiztél, és úgy volt, hogy a nyárimunkát a Balatonon fogod végezni. Ehelyett pereceket árulhatsz a Gödöllői Állatparkban. Jobbat el se tudsz képzelni, nem igaz?
"Miután meghal valaki, már nem kéne mászkálnia."
