Holden Rose: Holdherceg + zombik
"Miután meghal valaki, már nem kéne mászkálnia."

Keszthely két gimnáziuma évszázados harcot vív: összecsapnak tanulmányi versenyeken, sporteseményeken, városi rendezvényeken. Csakhogy a tavaszi szünet utolsó napján egy csíny kissé túl jól sül el, így a két diákelnök az igazgatóiban köt ki, és nem ússzák meg egy egyszerű letolással! Az igazgatók megelégelték a háborút és úgy döntöttek, a két DÖK-nek nem csak a százéves fennállást ünneplő gálát kell együtt megszerveznie, de az addig hátralévő összes rendezvényen együtt kell részt venniük. Vajon az esküdt ellenségek, Szofi és Arisztid, képesek együtt dolgozni?
Weisz Szofi imád a Földváry diákelnöke lenni! Már második éve vezeti a DÖK-öt élvezi a programszervezést; élvezi, hogy a diákok gondjaival foglalkozhat, de legjobban a Cinczár Gimnázium bosszantását élvezi. Különösen, mert a Cinczár diákelnöke, Szalkay Arisztid kiállhatatlan alak, ráadásul jóképű is. A fiú sincs jó véleménnyel Szofiról, csak Rémálomnak hívja.
Száz évvel ezelőtt a két gimnáziumot ugyanakkor alapították. Az azóta fennálló háború hol felhorgad, hol lanyhul, de Szofi és Arisztid elnöksége az egyik legharcosabb időszak az iskolák történetében. Nem csoda, hogy végül a két igazgató is megelégeli a dolgot: kerek-perec kijelentik, a következő hónapokban a két DÖK együtt dolgozik, vita nincs!
Szofi és Arisztid köpni-nyelni sem tud. Ez tűrhetetlen! Botrány! A hagyományok megcsúfolása! Szofi még azt is fontolóra veszi, hogy tiltakozásképpen lemond diákelnöki pozíciójáról, Arisztid lelkesen szurkol, hogy tényleg megtegye. Csakhogy ekkor színre lép a város harmadik középiskolája. Úgy tűnik, a Lantos megunta, hogy örökké a másik kettő után kullogjon, és nyílt háborút indít mind a Földváry, mind a Cinczár ellen. Új diákelnökük célja, hogy a lehető legtöbbször döngölje földbe a gimnáziumokat, és mivel azok a jelek szerint képtelenek együtt dolgozni, nincs is nehéz dolga.
Nos, ha az ellenségem ellensége nem is a barátom, mindenképpen szövetségesem. És ki tudja: talán még az is kiderül, hogy Szalkay Arisztid nem is olyan szörnyű alak.
Sokat eláruló tény, hogy a könyv a Szerelem első utálatra sorozat első kötete. A romantika alakulása és a különböző megmérettetések helyett legyen inkább szó arról, milyen egyéb témák merülnek fel a regényben.
A legfontosabb ilyen téma egyértelműen a zaklatásé, pontosabban azé a helyzeté, amikor a fiú nem akarja megérteni a nemet. A szituáció a következő: A gimisek egy játékteremben szórakoznak, majd felbukkannak a Lantos diákjai is. Szofi összeismerkedik az egyikükkel, talán picit flörtölnek is, majd mindenki visszatér a saját társaságához. Később, mikor a kamaszok lemennek a Balaton partjára, Szofi pedig elszakad a többiektől míg az unokatesóját keresi, ismét összefut a korábbi fiúval, csakhogy az mostanra tökrészeg. Szofi hiába lép tőle egyre távolabb, a srác sarokba szorítja, és a lány tiltakozása ellenére meg akarja csókolni. Szerencsére Arisztid időben bukkan fel, nem csak meg megvédi a fiútól, de akkor is mellette marad, mikor a lány fuldokolva zokog. Egész este gondoskodik róla, egyértelmű, hogy van az a helyzet, amikor nem számít, hogy a másik "esküdt ellenség".
Kollár Betti nem csak azt az irreális érzést mutatja meg, hogy a történtek után még Szofiban van szégyenérzet, de azt is hangsúlyozza, hogy a lány semmi rosszat nem tett, és hogy fiút sem a korábbi viccelődés, sem az nem jogosítja fel semmire, hogy egyedül találta a lányt a sötét Balcsi-parton. Szintén rámutat, hogy egy ilyen esemény nem csak aznap este kellemetlen: innentől kezdve Szofi rosszul viseli a szűk helyeket, megjelenik benne egyfajta félelem.
Kollár Betti bedob még néhány témát, de egyikben se mélyed el különösebben. Szóba jön a pályaválasztás kérdése, tanár, aki annyira lenyomja a gyerekeket, hogy az már a tanulás rovására megy. Arisztidet a nagybátyja neveli, így felmerül az örökbefogadás témája, Szofi egyik egyetemista unokatesójának pedig egy csoporttárssal töltött este után szembe kell néznie egy meglepetés terhességgel. Ez a szál még biztos megjelenik a következő kötetekben, egyelőre ott tartunk, hogy a lány úgy döntött, megtartja a babát, amiben a fiú is támogatja, de a szülei még nem tudják.
Nagy tapsot Kollár Bettinek, amiért elmagyarázza olvasóinak, hogy a tejallergia és a laktózérzékenység nem ugyanaz, és nem, "csak egy kanál tejföl" sem fér bele.
Nem rajongok az "ellenségből szerelmesek" történetekért (többnyire borzasztóan sablonosak) de az Esküdt ellenségeken kifejezetten jól szórakoztam, Egy-két oldalt leszámítva a regény lendületes, olvastatja magát, a fő cél pedig egyértelműen a nevettetés és a szórakoztatás. Az Esküdt ellenségek alapvetően középiskolásoknak szól, de nem történik benne olyasmi, amit ne olvashatna egy hatodikos.
Aki eleve a második esélyre pályázik, az már az elsőt sem érdemli meg."
Kollár Betti: Esküdt ellenségek - Magnólia, Bp., 2025.
Korosztály: 13+
Romantika: 7/10
Humor: 9/10
Nekem hogy tetszett: 8/10
Ellenségből szerelmesek
Iskola
Kisváros
"Miután meghal valaki, már nem kéne mászkálnia."
Millióegy kutatás bizonyítja, hány területen teljesítenek jobban az olvasó gyerekek. De vajon hogy érjük el, hogy a miénk is közéjük tartozzon?
Egy csapat vidra kíváncsian nézegeti a szigetre sodródott dobozokat. Ötből négy szétszakadt, tartalmuk szerte-szét hever a parton. Az ötödik azonban alig sérült. A puha csomagolóanyag alatt valami fényes és fémes húzódik. Mikor az egyik kisvidra rátenyerel egy gombra, a valami mozogni és beszélni kezd: Roz a robot felébredt! De vajon hogy boldogul...