Kedvcsináló

Spoileres kibeszélő

Tombol a nyári szünet, Tominak és Ádámnak, az indián regények rajongóinak, pedig nincs jobb dolguk, mint egymást heccelni. Szerencsére itt van a szomszéd kislány, Éva is, aki pár napig náluk lakik, míg az anyukája konferenciára utazik. Ő mutatja be nekik Lucát, Luca pedig egy bűbájos csacsit, aki a kisváros szélén él a mamájával, meg a gazdájával. A csacsimama kordét húz, a gazda fuvarozó. De szegény embernek nincs szerencséje: senki se szállíttat már szamaras kordéval a kamionok korában. Ráadásul az undok főbérlő is ki akarja tenni a szűrét.

A titkos szamár

A gyerekek élvezik a nyarat, pár nap múlva azonban szörnyű dolog történik! A dombról nézik, ahogy a kordé eltűnik egy kanyarban, majd jön egy kamion, túl gyorsan hajt a nedves úton, és hatalmas csattanás hallatszódik. A fiúk érnek oda először, a lányokat már oda sem engedik. A kamion az oldalán, a kordé tulajdonosát fekete lepellel takarják le, az anyaszamár felismerhetetlen. És amíg a felnőttek kitárgyalják a balesetet, az egész testében remegő, de amúgy sértetlen kiscsacsival senki nem törődik. 

A gyerekek elhozzák az állatot, ne nézze a borzalmakat. De mégis mit kezdjenek vele? Gazdája már nincs, ahol eddig élt, már nem látják szívesen. Jobb híján Tomi, Ádám és Éva hazaviszik. Kiművelik magukat szamártanból, a csacsit pedig Artúrnak keresztelik el. De vajon meddig lehet két kertesházban elrejteni egy csacsi a felnőttek elől? Különösen egy olyan hangos, kíváncsi és kalandvágyó csacsit, mint Artúr.

Nyári bűntény

Szerencséjükre, a felnőttek mással vannak elfoglalva. A városi múzeumból eltűnt egy értékes festmény, így a fiúk nyomozó apjának, Józsefnek (indián nevén Tétova Hód) rengeteg a munkája. A szerencsétlenül járt kordés főbérlője egyre gyanúsabb, de a rendőrök sehogy se találnak bizonyítékot. Csakhogy Tétova Hódnak más gondja is akad: a sötét kertben beazonosíthatatlan árnyakat lát, fura hangokat hall, nyilván a kimerültségtől. Ráadásul bohóckodó fiai a legváratlanabb pillanatokban kezdenek szamár módra IÁ-zni. Felesége, Sudár Fenyő is furcsa napokat él meg: az még hagyján, hogy a fiúk nyersen falták fel a vacsorához vett répát, de mintha a bokorban is valami nagy és ijesztő mozogna!

Akárhogy is nézzük, egy csacsit nem lehet az örökkévalóságig rejtegetni. Szerencsére hamar kiderül, hogy jó a szamár a háznál, sőt, még bűnüldözésre is alkalmas!

Nagyfülű Artúr kalandjai

Nemere István könyve igazi szórakoztató nyári kaland tíz év körülieknek. Bár a nyomozásnak köszönhetően sem unatkozunk, a feszültség főként Artúr rejtegetéséből ered. A regény tagadhatatlan humora pedig, a karaktereken és az egész helyzet komikumán túl, a fiúk nyelvi játékainak köszönhető. Amellett, hogy a testvérek mindenkit titkos indián névvel látnak el, hol indián, hol régies, hol arisztokratikus stílusban hülyülnek egymással. Arról nem is beszélve, hogy fantáziájuk időnként meglódul és képekké alakítja a szavakat.

Ami az ütközést illeti, Nemere nem csinál titkot belőle, hogy itt borzalmas, halálos baleset történt, de bölcsen a kiscsacsira koncentrál, a könyv humora pedig hamar visszatér.

Annak, aki nyitott erre a fajta nyelv humorra, jó szívvel ajánlom a Nagyfülű Artúr kalandjait. Sajnos már csak könyvtárban, antikváriumban érdemes keresni, mikor legutóbb kiadták az Alexandra kiadó logójában még egy bagoly volt.

Van egy szamarunk, gyerekek."
Nemere István: Nagyfülű Artúr kalandjai - Alexandra, Pécs, 2000