Amikor Anya meghalt, Apa és Atlanta kiköltöztek egy ici-pici szigetre, hogy világítótorony-őrök legyenek. Atlanta rádión tatja a kapcsolatot a tanárával, Apa rádión vesz részt a világítótorony-őrök sakkbajnokságán. Nem sokkal Atlanta születésnapja után az unalmas napok sorát két esemény is megszakítja. Atlanta megpillantja a legendás Szellemhajót, a toronyba pedig különös kis vendéget sodor a szél. Márpedig ennek a vendégnek Atlanta segítségére van szüksége.
Szelesszirten nem telnek túl izgalmasan a napok. Atlanta zenét hallgat, sütit süt, tanul. A születésnapján az összes rég elveszett rokon képével koccint. Nem csak Anyával, de nagymamákkal, nagypapákkal, nagybácsikkal, és főként Szidbád dédapával, a sok-sok évvel ezelőtt eltűnt tudóssal és tengerésszel.
Ajándékképpen Atlanta a dédapa régi távcsövét kapja. Egy holdfényes éjszakán aztán olyasvalamit pillant meg vele, amire egyáltalán nem számított: egy aprócska sziget, Feketekő mellett, régimódi, szakadt vitorlájú hajó horgonyoz: a Szellemhajó. A környéken sok legenda jár felőle: azt beszélik, a legénység kísértetekből áll, és aki a közelébe merészkedik, nem tér vissza.
Néhány nappal később, egy jókora vihar után, Atlanta egy kis sirályfiókát talál. A mamája kétségbeesetten köröz a környéken, de nem találja kicsinyét. Atlanta tudja milyen elveszíteni egy anyukát. Úgy dönt, a kis sirállyal ez nem történhet meg.
Elhatározza, hogy visszaviszi a fiókát Feketekőre, ahol az anyukája fészkel. Mivel Apa alszik, Atlanta egyedül száll tengerre. Csakhogy nem éppen úgy megy a dolog, ahogy tervezte, Feketekő sokkal távolabb van, mint gondolta, és hajót vezetni sem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnt. Ráadásul hirtelen leszáll a köd, és Atlanta azon kapja magát, a hatalmas kísértethajó mellett áll.
A jármű kihaltnak tűnik, de nem az. Hirtelen ijesztőbbnél-ijesztőbb szellemek veszik körbe. Az egyiknek rákolló keze van, a másiknak irányítótű szeme, a harmadiknak polip a szakálla. Atlanta rémülten kérdi, ahogy már annyiszor: "Szindbád dédapám mihez kezdene most?"
És láss csodát, szavaira megtorpannak a szellemek. Hamar kiderül, hogy a kísértet kapitány nem más, mint maga a dédapa, ráadásul nem is olyan ijesztő, jelmezt visel.
Némi termoszos tea és citromos sütemény mellett aztán Szindbád dédapa elmeséli mi is történt annyi évvel korábban.
Hazafelé tartottak a déltengerről, mikor hírét vették, hogy a Feketekőnél egy egészen különleges sirályfajta él, így hát kitérőt tettek, hogy a tudósok megvizsgálhassák a madarakat. Elsőre teljesen szokványos sirálynak tűntek, mikor azonban felkelt a telihold a világ leggyönyörűbb, ezerszínű madaraivá váltak. Csakhogy a szivárványsirályok szépsége elvonta a figyelmüket. Hirtelen vihar kerekedett, ahol mind odavesztek.
És akkor, meglátták a túlvilági tengerek hívását. Ha követed ezt a gyönyörű fényt, viszontláthatod azokat a szeretteid, akik már nem élnek. Csakhogy a tengerészek hallani is kezdtek, méghozzá a sirályok szavát. A madarak elsírták, hogy a kihalás szélén állnak, mert a tojásuknak varázserőt tulajdonítanak, ezért állandóak az orvvadászok támadásai. Szindbád nem hiába szentelte életét az állatok kutatásának. Ő és néhány társa lemondtak a túlvilági tengerekről, hogy immár száz esztendeje védelmezzék a madarakat, és elijesszék az orvvadászokat.
Az éjszaka hátralévő óráiban sor kerül egy kisebb tengeri csatára csakúgy, mint egy jókora palacsintázásra. Nem csak a sirályfióka, de hála Eriknek és Ragnarnak, akiket Apa riasztott, Atlanta is hazajut. A kislány rádöbben, Apa mennyire aggódhatott érte, de arra is, hogy a dédapja már nagyon szívesen elhajózna a túlvilági tengerekre, hogy viszontlássa a dédnagymamát. Erik és Ragnar elvállalják a sziget védelmét, így a tengerészek végre utolsó útjukra indulhatnak.
Dunajcsik Mátyás meseregénye szépen rámutat, hogy a halál nem rémisztő, hanem természetes dolog, jól megérdemelt pihenés az élet végén, a szeretteink pedig nincsenek olyan távol tőlünk, mint hinnénk. Kedves, néhol vicces történet nyolc éven felülieknek, kis állatvédelemmel fűszerezve.
Egyetlen apró hibája van a történetnek: Atlanta a szeleket állatok, a hullámzást viszont jazz zenészek után nevezi el. Érdekes gondolat, de valljuk be, az alsós olvasók szinte biztos, hogy nem tudják ki az a Miles Davis vagy Nina Simone (talán még a szüleik se). Dunajcsik mindegyikhez ad egy kis jellemzést, hogy elképzelhessük, összességében azonban ez a "színesítés" inkább zavaró, mintsem olyasvalami, ami hozzáad a történethez.
A kísértetek talán picit ijesztőek lehetnek elsőre, de hamar kiderül, hogy jólelkűek, és furcsa külsejük ellenére nem is különböznek tőlünk annyira.
A történetet, amit Dunajcsik Mátyás Izlandon írt, Gilicze Gergő egész oldalas képei díszítik.
Vajon milyen lehet az élet egy kísértethajón? És mit csinálnak a legénység tagjai, amikor éppen nem kísértenek? Vajon ugyanúgy ugratják egymást a hullámsíron túl is, mint életükben, vagy egy kicsivel azért már kedvesebbek egymáshoz?
És vajon kevésbé unatkoznak, és kevésbé magányosak, mint ha egy világítótoronyban élnének?"
Dunajcsik Mátyás: A Szemüveges Szirén – Kolibri Kiadó, Bp.: 2016
Korosztály: 8+
Kaland: 7/10
Humor: 7/10
Nekem hogy tetszett: 9/10
Halál
Tenger
Állatvédelem
A Deepdean Leányiskola, ez az előkelő ifjú hölgyek képzésére szakosodott intézmény, Anglia egy ködös szegletében húzódik. Minden értelemben távol van Hazel Wong honkongi otthonától, nem könnyű hát beilleszkednie. Szerencsére itt van legjobb barátnője, a tökéletes Daisy Wells, Hazel pedig lelkesen követi minden ötletét, legyen szó spiritiszta...
Ali bácsi régiségkereskedést vezet, Levi viszont megbukott töriből. Ali bácsi nem szereti, ha Ali bának nevezik, Levi meg ha lekisfiamozzák. Levi szinte bárhol szívesebben töltené a nyári szünet első napját, mint a Csodalámpás boltban, Ali bácsinak meg nincs sok kedve egy pimasz kamaszhoz, Levi anyukája mégis sikeresen rásózza a fiát. Hamar kiderül...
Noel karácsonykor született, két hét múlva lesz a tizedik születésnapja. Tavaly, tavalyelőtt, december 24. volt az év legcsodálatosabb napja, de nagyon úgy tűnik, hogy Noeléknél idén nem lesz karácsony. Tavaly még velük volt Noel nővére, Júnó, idén azonban már a temetőben nyugszik, Anyáék pedig már csak szomorú másolatai önmaguknak. Egy nap azonban...
