Ha tanév közben új gyerek jön az osztályba, az mindig érdekes. Csuda Gábor azonban még az átlagos új diákon is túl tesz, hiszen koronát és palástot visel. Sőt! Nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy ő király.

Meglepetések a Könyvfesztiválról
Mára egy rövid bejegyzés azokról az újdonságokról, amiken megakadt a szemem a BNKF-en. A könyvekről a borítóra kattintva kaphatok további információt.

Szűcs Ádám: A játék neve: Pandora
Örömhír: itt A játék neve: Budapest folytatása!
A történet ezúttal egy rendetlenkedő számítógépes játék
körül szövődik. Szűcs Ádámtól a kamaszok kalandra, rejtélyre és humorra
számíthatnak, no meg némi jól álcázott ismeretterjesztésre, ezúttal részben a
mesterséges intelligenciát illetően.
A sorozat első kötetéről szóló beszámolómat itt olvashatjátok.
Kalapos Éva Veronika: Nem hagylak itt
Magyar disztópia, nem kevés kikacsintással. Ebben a világban kasztrendszer uralkodik, az oktatás legfőbb célja a megfelelő politikai nézet gyerekekbe plántálása; a gondolkodás és a kreativitás nem támogatott, a családalapítás és a szaporodás viszont nagyon is.
Már ennyiből is kitűnik, hogy a könyv főként nagykamaszoknak és fiatal felnőtteknek szól. Hogy zseniális lesz-e vagy szájbarágós, az nagy kérdés: a puding próbája az evés.
Lampion Start-sorozat
A Lampion kiadó jóvoltával új kezdő olvasóknak szóló sorozattal gazdagodtunk. A sorozatnak eddig három kötete jelent meg, különböző szerzőktől és más-más illusztrátorok munkájával. A történetek közt van meglopott kobold, megbokrosodott focilabdát űző boszorkány, és kalandos játszótér is, úgyhogy mindenki talál ízlésének megfelelőt. A könyvek száz oldal körüliek, a kevés szöveget sok rajz kíséri, a tipográfia pedig időnként maga is illusztrál.
Zágoni Balázs: A csillag és a százados
Két fiú. Tizenegy évesek. Szomszédok. Barátok. Csak épp a vallásuk más.
Zágoni Balázs, a Fekete fény és a Szamos-parti Hollywood írója ezúttal a vészkorszakról mesél két gyerek barátságán keresztül. Nagyon kevés olyan ifjúsági regény jelent meg, ami a magyarországi holokauszttal foglalkozik, számomra mindig öröm, ha bővül a lista. Ha Zágoni csak fele olyan alaposan körbejárja a témát, mint a Szamos-parti Hollywood-ban a kisebbségek helyzetét, nem fogunk csalódni.
A Szamos-parti Hollywood-ról itt írtam bővebben, A csillag és a százados-ról pedig a borítóra kattintva találtok további infót.
Abszolút Könyvek
A Pagony Abszolút Könyvek sorozatára mindig érdemes figyelni, ezúttal két könyvet szúrtam ki:
Csepregi János regényében Misi, a kutyák és a számok barátja bajba kerül, pedig ő csak jót akart. De a dolgok rosszul alakulnak, ő pedig tolvaj lesz. Hogyan tovább?
A kőoroszlán szíve című kisebbeknek szóló történetben Leó a lánchídi oroszlánokkal bratyizik.
Katherine Locke: Lázadó szívek
Mindig érdekes, ha külföldi szerző Magyarországot, vagy magyar történelmi eseményeket állít regénye központjába, Katherine Locke pedig pontosan ezt tette.
Csilla Budapesten él a nagynénjével, és imádott folyójával. A szülei túlélték a holokausztot, hogy aztán a kommunista rendszer borzalmai végezzenek velük. Csilla titokban a disszidálást tervezgeti, csakhogy beköszönt 1956 októbere, és minden megváltozik.
Locke története történelmi közegbe ágyazott, mitológiai és mágikus elemeket tartalmazó young adoult.
Keszthelyi Gréta Kata: Vékony jégen
Lina élete nem fenékig tejfel. Küszködik mostoha apjával, akinek könnyen eljár a keze. Küszködik a háztartással ami az ő feladata, és hat éves kisöccsével, akit lényegében egyedül lát el, hiszen anyja a munkába menekül a családi gondok elől. És küszködik a sulival, ahol nem úgy mennek a dolgok mint kéne.
Katya Balen: Október, Október
Október nem jár iskolába. Az erdőben él az édesapjával, a faluba is csak évente egyszer mennek. Számára a falu túl zajos, zsúfolt, büdös. Sosem használta még az internetet, de ismeri a felhők különböző típusait. Sosem nézett még tévét, de minden talált kincs történetét ismeri.