Mára egy rövid bejegyzés azokról az újdonságokról, amiken megakadt a szemem a BNKF-en. A könyvekről a borítóra kattintva kaphatok további információt.
Örömhír: itt A játék neve: Budapest folytatása!
A történet ezúttal egy rendetlenkedő számítógépes játék
körül szövődik. Szűcs Ádámtól a kamaszok kalandra, rejtélyre és humorra
számíthatnak, no meg némi jól álcázott ismeretterjesztésre, ezúttal részben a
mesterséges intelligenciát illetően.
A sorozat első kötetéről szóló beszámolómat itt olvashatjátok.
Magyar disztópia, nem kevés kikacsintással. Ebben a világban kasztrendszer uralkodik, az oktatás legfőbb célja a megfelelő politikai nézet gyerekekbe plántálása; a gondolkodás és a kreativitás nem támogatott, a családalapítás és a szaporodás viszont nagyon is.
Már ennyiből is kitűnik, hogy a könyv főként nagykamaszoknak és fiatal felnőtteknek szól. Hogy zseniális lesz-e vagy szájbarágós, az nagy kérdés: a puding próbája az evés.
A Lampion kiadó jóvoltával új kezdő olvasóknak szóló sorozattal gazdagodtunk. A sorozatnak eddig három kötete jelent meg, különböző szerzőktől és más-más illusztrátorok munkájával. A történetek közt van meglopott kobold, megbokrosodott focilabdát űző boszorkány, és kalandos játszótér is, úgyhogy mindenki talál ízlésének megfelelőt. A könyvek száz oldal körüliek, a kevés szöveget sok rajz kíséri, a tipográfia pedig időnként maga is illusztrál.
Két fiú. Tizenegy évesek. Szomszédok. Barátok. Csak épp a vallásuk más.
Zágoni Balázs, a Fekete fény és a Szamos-parti Hollywood írója ezúttal a vészkorszakról mesél két gyerek barátságán keresztül. Nagyon kevés olyan ifjúsági regény jelent meg, ami a magyarországi holokauszttal foglalkozik, számomra mindig öröm, ha bővül a lista. Ha Zágoni csak fele olyan alaposan körbejárja a témát, mint a Szamos-parti Hollywood-ban a kisebbségek helyzetét, nem fogunk csalódni.
A Szamos-parti Hollywood-ról itt írtam bővebben, A csillag és a százados-ról pedig a borítóra kattintva találtok további infót.
A Pagony Abszolút Könyvek sorozatára mindig érdemes figyelni, ezúttal két könyvet szúrtam ki:
Csepregi János regényében Misi, a kutyák és a számok barátja bajba kerül, pedig ő csak jót akart. De a dolgok rosszul alakulnak, ő pedig tolvaj lesz. Hogyan tovább?
A kőoroszlán szíve című kisebbeknek szóló történetben Leó a lánchídi oroszlánokkal bratyizik.
Mindig érdekes, ha külföldi szerző Magyarországot, vagy magyar történelmi eseményeket állít regénye központjába, Katherine Locke pedig pontosan ezt tette.
Csilla Budapesten él a nagynénjével, és imádott folyójával. A szülei túlélték a holokausztot, hogy aztán a kommunista rendszer borzalmai végezzenek velük. Csilla titokban a disszidálást tervezgeti, csakhogy beköszönt 1956 októbere, és minden megváltozik.
Locke története történelmi közegbe ágyazott, mitológiai és mágikus elemeket tartalmazó young adoult.
George minden vágya egy számítógép, de számára ez csak álom. Szülei ki nem állhatják a technológia vívmányait, szerintük csak a bolygó pusztulásához vezetnek. Egy nap azonban új lakók költöznek a szomszédba: Annie és az apukája, Erik. No meg Kozmosz, a világ legerősebb számítógépe, aki még arra is képes, hogy kaput nyisson a világűrbe.
A szörnyetegek köztünk élnek. A Természetfeletti Hivatal, a Fausztusz család vezetésével begyűjti, megbillogozza és számon tartja a különleges lényeket. Ferenc József nem rajong a családért, de tudja, hogy szükségesek. Különösen most, mikor egy titokzatos lapnak és egy még titokzatosabb hajónak, az Éjféli Rémmondónak és az Ördöghullámnak hála, a...
Mára egy rövid bejegyzés azokról az újdonságokról, amiken megakadt a szemem a BNKF-en. A könyvekről a borítóra kattintva kaphatok további információt.